Leírás és Paraméterek
Sajátosságok:
A JBL foszfát teszt-készlet PO4 sensitive az édes- és tengervíz foszfáttartalmának mérésére és rutinszerű ellenőrzésére szolgál 0,05-1,8 mg/l (ppm) közötti tartományban. A JBL által külön erre a célra kifejlesztett kompenzációs eljárás révén az enyhén elszíneződött vízben, mint pl. tőzeges szűrésnél és betegségek kezelésénél, pontos és megbízható eredmények érhetők el. Ezen teszt nagy érzékenysége lehetővé teszi a túl magas foszfáttartalom által jelentkező veszélyek nagyon korai felismerését és alkalmas ellenintézkedések idejében történő megtételét.
Miért kell tesztelni?
A természetes vizekben a foszfát, ami fontos tápanyag a növények számára, csak nagyon alacsony koncentrációkban fordul elő. Az értékek átlagosan kb. 0,01 mg/l-t tesznek ki az édesvízben és kb. 0,07 mg/l-t a tengervízben. A növények és az algák alkalmazkodtak ehhez a szűkös foszfátkínálathoz és ezért a legcsekélyebb mennyiséggel is ki tudnak jönni.
Az akváriumban főként a halak emésztése révén és tápanyagmaradékokból kerül foszfát a vízbe. Kedvezőtlen körülmények között (mindenekelőtt az erősen benépesített akváriumokban) eközben olyan foszfáttartalmak érhetők el, amelyek olykor 100-szorosan és még magasabban meghaladják a természetes értékeket. Elkerülhetetlen következményként ekkor szinte robbanásszerűen elszaporodnak a nemkívánatos algák. A foszfáttartalomnak a Phosphat Test-Set PO4 sensitive foszfát teszt-készlettel idejében történő mérése révén felismerhető ez a veszély és megfelelő ellenintézkedések révén elhárítható. Ennél fontos tudni azt, hogy az algák képesek arra, hogy tetemes mennyiségű foszfátot tároljanak magukban, miáltal a vízben lévő foszfáttartalom csökkentése után is még csorbítatlanul tovább tudnak növekedni a vízben. Ezért minél korábban felismerhető a növekvő foszfáttartalom veszélye, annál jobbak a kilátások is arra, hogy gyorsan el lehessen hárítani a kezdődő algacsapást. Édesvízi akváriumban 0,4 mg/l-ig még elfogadhatók az értékek, de 0,1 mg/l-ig kedvezőbbek.
Növényekkel erősen benépesített, halak nélküli vagy kevés halat tartalmazó akváriumokban ennek ellentéte léphet fel: a foszfát hiányfaktorrá válik és a növények optimális fejlődése céljából azt adagolni kell. Ez mindenekelőtt az ún. akvakertészetnél, víz alatti tájak megteremtésére specializálódott akvarisztikai irányzatnál jellemző.
Tengervízi akváriumban a foszfáttartalom lehetőleg a természetes érték közelében legyen.
A kerti tóban be kell tartani a 0,05 mg/l alatti értékeket. A limnológiából (édesvizekkel foglalkozó tudományág) ismert, hogy tartósan (egész éven keresztül) 0,035 mg/l alatti foszfáttartalmak esetén nem lép fel említésre méltó algásodás. Ideális esetben a foszfát a kerti tóban nem mutatható ki ezzel a teszttel, azaz 0,05 mg/l érték alatt van. Mindenekelőtt el kell kerülni azt, hogy a környező területekről kerti trágya kerüljön a tóba.
Utalás:
Mérje meg egyszer vezetékes vízében is a foszfáttartalmat! Némely házi vezetékrendszerben foszfátadagoló berendezés van beszerelve, melynek célja a vízvezetékek rozsdásodásának megakadályozása. Ilyen esetben próbálja meg az akváriumába szánt vizet ezen berendezés előtt kivenni a vezetékből! (Esetleg a háztulajdonos engedélyét kikérve.)
Útmutató:
1. A vizsgálandó vízzel többször öblítse ki a két vizsgálópoharat.
2. A mellékelt fecskendő segítségével töltsön mindkét vizsgálópohárba 10-10 ml próbavizet.
3. A két vizsgálópohár egyikébe a következőképpen adja a reagenseket:
a) Egy kis mérőkanálnyi (a mellékelt kettős kanál keskeny vége) 1-es reagenst a fedéllel lezárva feloldódásig rázogasson, majd
b) 10 csepp 2-es reagenst keverjen össze és 10 percig hagyja állni.
4. Helyezze be mindkét vizsgálópoharat a komparátortömbbe: a reagenst tartalmazó poharat a komparátortömb sima végén, a kezeletlen próbavizet tartalmazó poharat (vakpróba) a komparátortömb bemetszett végén.
5. A komparátortömböt a bemetszéssel az értékek felé mutatva a két próbaüveggel együtt mozgassa ide-oda addig a színskálán, amíg a reagenssel vegyített próba színe a lehető legjobban megfelel a vakpróba alatti színnek.
6. Olvassa le a foszfáttartalmat a komparátortömb bemetszésénél. A színkártyán járulékosan elhelyezett színátmenet zöldtől piros felé lehetővé teszi a mért érték gyors megítélését.
Ha a méréskor a színkártyán láthatónál sötétebb színt kap, akkor desztillált vízzel vagy foszfátmentes vízzel hígitsa fel a próbát és újból végezze el a mérést.
A hígítástól függően a tényleges szilikáttartalom megállapításához a következőképpen kell beszorozni a kapott eredményt:
5 ml próba + 5 ml deszt. víz: eredmény x 2
2 ml próba + 8 ml deszt. víz: eredmény x 5
1 ml próba + 9 ml deszt. víz: eredmény x 10
A színkártya hátoldalán kiegészítésül egy könnyen érthető piktogramos útmutató található.
Tippünk a környezet iránt felelősséget érző akvaristák számára:
A JBL teszt-készletekhez használatos összes reagens kedvező árú utántöltő csomagként a kereskedelemben kapható!
